Felemás érzésekkel tekintek vissza az elmúlt évnek. Ha az eredményeket tekintem nem mondhatom, hogy egy túl sikeres esztendő lett volna. Igazából egy különleges év volt számomra, mivel az egész év egy versenynek volt alá rendelve a duatlon világbajnokságnak… Ott meg a saját hibámtól függetlenül bakiztam.
Kezdjük az év elejétől. Első versenyem duatlon ob volt áprilisban, mint kötelező feladat. Kicsit furcsa volt 9 hónap után ismét versenyezni, szokatlan stresszes voltam. Próbáltam kicsit rákészülni erre a versenyre, de ez semmilyen szinten nem sikerült. Nagyon gyenge formában voltam, valahogy rutinból azért az ezüstöt összehoztam, de a győzelemre még a legkisebb esélyem sem volt.
Majd pár hónap szünet következett versenyek terén, csak edzések tömpelegével telt az idő. Aztán júniustól végre elkezdtem versenyezni. Felkészülési versenyekként indultam neki első versenyeimnek, amit jól is tettem, mert messze voltam még önmagamtól. Aztán nyáron valami elindult és már konkrét eredményt vártam egy-két versenyen, ami nem minden téren jött össze. Majd jött az igazi felmérő, amire építettem az egész évem.
Levonva az évből a tanulságot, nem jó egy versenyre tervezni egy évet. Ilyent még nem csináltam és többet nem is fogok. Igaz ebbe a helyzetbe egy kicsit bele voltam kényszerítve, de attól még lehetet volna másképp is csinálni az egészet. Ez az év így sikerült de azért, ha jobban belegondolok nincs miért szomorkodnom, hisz az őszi műtétem után sikerült vissza (inkább tovább) kerülnöm egy bizonyos szintre.