Már nagyon vártam ezt az edzőtábort, mivel már nagyon elegem volt a télből és már kezdtem befásulni az alapozásba is. Négy gödöllői klubtaggal (Brigi, Dani, Gerry és Nándi) utaztam ki Észak-Afrikába ahol, elsősorban kerékpáros edzések vártak ránk, azaz kilométer-gyűjtögetés. Számomra nagyon különleges volt a környezet, mert még soha nem jártam semmilyen arab földön. Először sok minden nagyon furcsának tűnt, de csupán meg kellett szokni.
Szállás egy háromcsillagos hotelbe volt, ami elsőre kicsit lehangolónak tűnt, de igazából csak azért volt furcsa, mert az egész szálloda üres volt. Amikor egy 600 férőhelyes szállodába csak 5-10 ember van az egy kicsit más légkört teremt. Hamar megszoktuk, mondván edzeni jöttünk nem nyaralni. Igazából a lehető legjobb volt, hogy ilyen kevesen voltunk, mert így ténylegesen csak az edzésekre tudtunk figyelni. A csapat gyorsan összeszokót és nagyon jól elvoltunk, így ötön.
Az edzőtábort mindenképp sikeresnek tartom, még ha nem is minden úgy sikerült ahogy én azt szerettem volna. Ugyan is tábor elején összeszedtem egy bringa-beállításokból adódó sérülést, amit, egy pihenő nappal sikerült is orvosolni részlegesen. Majd edzőtábor utolsó komolyabb edzésén egy újabb sérülés szedtem össze, most a térdem adta meg magát. Előző nap pihenőnapként bringáztunk két órát esőbe és sajnos elég hideg volt. Másnap ismét esőbe és hidegbe indultunk egy hét-nyolc órás edzésnek, amit sajnos már nem tudtam abszolválni. Valami begyulladt a térdembe a hidegnek köszönhetően.
Most már visszaérkeztünk Európába egyelőre még csak Budapestig, ahol még egy bő hetet ülök, mivel otthon még fél méteres hó van. Kár lenne a megszerzett kondít otthon tönkre tenni.