A már szokásos második hely. Igaz most ezzel a második hellyel nagy hiányérzetem nem lehet. Már csak az elmúlt hétből kiindulva gondoltam, hogy nem most fog megtörni a második helyes hegemónia, maximum negatív értelemben borulhatott volna, de szerencsére még egy gyenge és rossz állapotban is “könnyedén” sikerült a második pozíciót megszerezni.
Az úszás nem neoprénes volt, amitől előre egy kicsit tartottam, de tényleg nagyon meleg volt a Maros hőmérséklete. Más évekhez képest izgalmasabb úszópályát alakítottak ki a szervezők. Rajtot kicsit jobban kaptam el, mint az előző pár versenyen, de még így is elég pocsékra sikeredett. Rajt utáni szokásos verekedés elég sokáig elhúzódott, talán ezért is kicsit beragadtam. Pár száz méter után sikerült felúszni ahova minimum illett. Innentől már csak a jó helyezkedésről szólt az úszás. Második helyen értem partot, de lassú depózásnak köszönhetően negyedikként szálltam fel a szokatlan monti bringára. Már a bringa kezdetén gyengének éreztem magam, vártam, hogy belelendüljek, de nem túl sok erőm volt. Itt már tudtam, hogy a mai nap sem láncszaggatásról fog szólni. Az első kör végén utolért Albert Gáspár, aki után elvonatoztam a maradék két kört, szinte a végéig. Futni csoszogva indultam ki az öt körös pályára. Az első kört lassú bemelegítésnek vettem, immár elégé motiválatlan versenyen. Végül másodiknak értem célba. Bringán több mint 4 percet!!! kaptam az első Balanescutól, ami rengeteg. Hozzáteszem, ha bringán nem segít Gáspár, akkor még több lett volna… Sokszor van olyan edzés, hogy csak tudjam le, ez most pont ilyen volt verseny kategóriában, olyan tudjam le verseny.
Az elmúlt évekhez képest mind a három pálya változott, ami így utólagosan szerintem jó döntés volt. A jól szervezett versenyen, csak a díjazás hagyott bennem nagy kérdőjeleket….